A toldy Ferenc Gimnázium tornaterméről a Duna TV-n

A Toldy Gimnázium tornaterne szerepel a Duna TV műsorán.

Online megnézhető itt:

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_407501

Solymár, Madár u.10. alatti kétlakásos lakóépület - tervekkel eladó

Építő, Értékesítő: Alfa Építőipari és Kereskedelmi Kft

Elhelyezkedés: Solymár, Madár utca - Koppány utca közötti nagyon szép panorámájú déli tájolású telken az Anna kápolnától (kék busz megállóhely) 400 m-re.

Térkép (click)

Tervek: Földes és Társai Építésziroda Kft.

További részletek: http://lakasertekesites.alfakft.hu/

est.hu: Építészeti élvonal: belépés csak meghívóval!

Toldy-gimis voltál (vagy)? Ha eddig büszke voltál arra, hogy a nagy múltú iskola padjait koptattad, most arra is légy különösen büszke, hogy az új tornatermében próbáltad (próbálod) elsajátítani a szekrényugrás technikáját! Az épületet tervező Földes és Társai Építésziroda ugyanis első – és egyetlen – magyar tervezőcsapatként felkerült a földkerekség legkiválóbb építészeit felvonultató World Architects weboldalára

Nagy szakmai elismerést jelent meghívót kapni abba a társaságba, amelynek tagjai között olyan sztárépítészek neve szerepel, mint a New York-i Steven Holl vagy a japán Kengo Kuma. A meghívó nem egyszerű belépő volt: a Földes és Társai Építésziroda munkáit két héten keresztül közvetlenül a címoldalról érhette el az a félmillió, többségében az építész szakmához tartozó látogató, aki havonta felkeresi a portált. Nem csupán a Toldy Ferenc Gimnázium patinás, 1859-es, neogótikus épületéhez csatlakozó, 2004-ben elkészült tornacsarnokot említik ezentúl egy lapon az amszterdami Van Gogh Múzeummal, hanem bekerült az iroda munkásságát bemutató válogatásba a Pro Architecura díjas Visegrádi Erdei Iskola (Turányi Gáborral) és a 2005-ben Média Építészeti-Díjjal jutalmazott Szilas pataki családi ház is. Mindhárom épület elég okot szolgáltat arra, hogy tervezőjük virtuálisan kezet rázhasson a nemzetközi elitklub tagjaival: a terepszint alá süllyesztett, ugyanakkor a zöldtetőben nyitott felülvilágítóknak köszönhetően napfényes tornaterem klasszikus koncerteknek és diákszínházi előadásoknak is helyet ad. A terepadottságokat lépcsőzetesen követő, fával és lemezzel kiegészített nyerskő homlokzatú erdei iskola együtt lélegzik az Apátkúti-völgy lombjaival. A legkülönlegesebb talán mégis a budapesti Szilas pataknál álló családi ház, ahol a világon elsőként alkalmazták Losonczi Áron fényáteresztő transzparens- betonját, amely nappal kintről engedi beszűrődni a fényt, éjszaka pedig bentről hagyja derengeni a külvilág felé. A weboldalon országok szerinti csoportosításban és ábécérendbe lehet böngészni az építészek között – sajnos a Földes és Társai Építészirodát egyelőre még csak az F betű alatt találhatjuk meg, Magyarországot hiába is keressük. Viszont elmondhatjuk, hogy a világ felfigyelt arra, ami kis hazánkban épül, és van már, aki képvisel minket egy nemzetközi fórumon. A legnagyszerűbb viszont az, hogy nekünk még csak a világhálóra sem kell felmennünk azért, hogy ezeket a kiváló épületeket megnézzük! És talán az sem baj, ha némi büszkeség tölti el keblünket – függetlenül attól, hogy a szekrényugrást hol sajátítottuk el…

Forrás: http://est.hu/cikk/49322/epiteszeti_elvonal__belepes_csak_meghivoval

epiteszforum.hu: "Megjelent az első magyar építésziroda a world-architects.com-on"

A http://www.world-architects.com/ internetes szaklap készítői nem kevesebbet tűztek ki maguk elé, mint — ahogy ők megfogalmazták — szenvedélyesen felkutatni a legjobb építészeti munkákat, s az értékes építészeti tevékenységet azután közvetíteni a világhálón. Az oldalon a fiatal tehetségek felkutatásán túl s az izgalmas építészeti projektek mellett helyet kapnak a látványtervezők, mérnökök, fotósok és dizájnerek munkái is.Az 1998-ban induló zürichi kezdeményezést számos egyéb város bekapcsolódása követte, mellyel a legkiterjedtebb nemzetközi építészeti szakportál-csoport alakulhatott ki.Pár napja egy magyar építésziroda is felkerült az oldalra, elsőként a magyar építészcsapatok közül. Földes László és Mórocz Tamás budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumát (2004) a kezdőldalról népszerűsítik az online lapban, továbbá részletesen bemutatják az iroda tevékenységét, főbb projektjeit.

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/6239

hg.hu: Magyar építésziroda a legjobbak listáján

Immáron hetedik napja szerepel a Toldy Gimnázium tornatermének fotója az építész szakma egyik legrangosabb gyűjtőportáljának címlapján. Ennek oka, hogy Steven Hall és Kengo Kuma sztárépítészek mellé első magyarként felkerült a Földes és Társai Építésziroda is.

Első magyar építészirodaként felkerült a http://www.world-architects.com/ gyűjtőportálra a Földes és Társai Építésziroda. A címlapi, illetve az adatbázisban történő megjelenés igazi elismerést jelent az iroda számára, hiszen a lap az építészet krémjét tömöríti, országokra lebontva.

A http://www.world-architects.com/ Földes László építészirodájának eddigi legsikeresebb projektjét, a Várnegyedben lévő Toldy Ferenc Gimnázium új tornatermének fotóját már hetedik napja hozza címlapon (a 2004-ben elkészült komplexum egyébként az elmúl tíz év egyik legjobb foghíj-beépítése).
A portál meglepő részletességgel közöl adatokat az irodáról. Nem csak három fő projektjükről mutatnak képeket, hanem az összes pályázati eredményüket, díjukat, tervüket is felsorolják.

Forrás: http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=2530

komáromi erőd

Leadtuk a komáromi erőd pályázatot várjuk az eredményt!

W.E.T. Innovation Centre and Demonstration Plant

W.E.T. a German company (which recently passed into British ownership) is a supplier to the automotive industry of sub-assemblies. W.E.T. had factories for some years in this small town with a readily available pool of skilled labour. The company decided that the design, research and prototype centre should also move to Hungary (in effect the whole company apart from ownership). This was a significant vote of confidence in the country’s engineering talent. W.E.T. commissioned GEON, who have already worked with them on previous projects, to design what is in effect the representative head office of the company. W.E.T. stipulated that energy saving devices should be integrated into building construction. The building is divided vertically into three zones: management, research, and prototype plant in the rear. This arrangement allows direct horizontal access between designers and the technical section and helps integrate the whole process from innovation to realisation. Reception leads onto conference facilities and to offices within the longitudinal atrium. The structure is in pre-cast concrete. A pronounced visual feature of the building is the structural frame clad in Birch veneered panels. This is particularly apparent in the front through the glass cavity ‘climate wall’. The wall, two widely spaced glass screens, is an energy saving device re-circulating the cool air from the service zone during the summer months (exhausting through open vents) and acting as a heat-sink during the winter. The whole project took ten months from approval to handover.

Forrás: http://www.nextroom.at/building_article.php?building_id=29550&article_id=27016&box1_id=1#annex

Veszélyben a fényáteresztő beton

Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.
A héten kapott nyilvánosságot az a hír, miszerint a fiatal építész-feltaláló, Losonczi Áron találmányához igen hasonló terméket hírdet egy európai cementgyártó cég, melynek Magyarországon is működnek leányvállalatai. A feltaláló több napilapnak is elmesélte, hogy régóta keres befektetőt, és lehetőséget a nagyipari gyártásra. Amióta lediplomázott, csongrádi üzemében, szinte kézműves technikával állítja elő az optikai szálas betont, mely megfelelő fényviszonyok között átlátszó és könnyed benyomást kelt. Bár a technológia nagyon drága (egy öt cm vastag, egy négyzetméteres darab előállítási ára háromszázezer forint), rettentő népszerű is és éppen a nagyipari háttérrel rendelkező tömeggyártás járulhatna hozzá az előállítási költcség versenyképesebbé tételéhez.
Magyarországon elsőként egy Földes László által tervezett családi ház dísze lett egyfajta térelválasztó falként, majd a monostori erőd területén az Európa kapu, Pécsett pedig a Cella Septichora örvendhetett neki. A pesti Duna-parton épülő Corvinus Egyetem épületébe hamarosan a fogadópult anyagaként épül be, s Losonczi tárgyal arról is, hogy a World Trade Center helyén épülő egyik felhőkarcoló első tíz emeletének burkolata is a LiTraCon legyen, míg Japánból folyamatos az érdeklődés a fiatal magyar építész svédországi ösztöndíja idején feltalált újjátása iránt.
A történet azonban nem várt irányba folytatódott. Voltaképpen jellegzetes fordulat fiatal feltalálók esetében. Losonczi hosszasan tárgyalt egy német cementgyártó céggel, és már a szerződéskötés határán voltak, amikor a cég képviselője bejelentette: átszervezés miatt visszavonul és lemond a fényáteresztő beton gyártásáról. Röviddel később – 2006 őszén járunk – a magyar feltaláló a cég német honlapjáról értesült arról, hogy a cég más néven ugyan, de sajátjaként hirdet optikai szállal rendelkező fényáteresztő betonelemet.
Bár Losonczi a cég nevét nem árulta el az ügyben bejelentkező újságoknak, egy építész-blogger kis utánajárással kiderítette, hogy kizárólag a HeidelbergCementről lehet szó, amely Luccon néven hirdeti a LiTraCon-t, természetesen a feltaláló neve említése nélkül, ám éppen arra az építészre hivatkozva, aki oly sokáig tárgyalt az innovatív beton gyártásáról Magyarországon és akit a tárgyalások során Losonczi a gyártási metódusba is beavathatott. Kis közjáték: mivel a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező, a LiTraCont több fórumon is támogató cement-nagyágyú Holcim érintve érezte magát, sajtóközleményben határolódott el az ügytől. A magyar fényáteresztő beton kálváriájában tisztázatlan még Andreas Bittis szerepe, aki a hivatalos LiTraCon németországi marketingeseként került a képbe, ám a találmány korábbi URL címén saját honlapját működteti, s ott egy fotón a fényáteresztő betonnal a kezében pózolva azt a látszatot kelti, mintha ő is jogosult lenne annak előállítására, forgalmazására. Losonczi honlapja jó ideje a http://www.litracon.hu/, ahol minden érdemi információ megtalálható, és követhető a találmány páratlan nemzetközi karrierje és népszerűsége.
A Luccon honlapján világraszóló újdonságként, 5. elemként hirdetik a HeidelbergCement találmányt, ügyes marketingfogásként egyelőre nem adnak róla több információt. Ám a cementgyártó cég tavaly októberi sajtóközleményéből kiderül: a HeidelbergCement 2006 szeptembere óta sikeres kísérleteket folytat a Luccon sorozatgyártása felé, és ígéretes lépéseket tett a jóval egyszerűbb előállításáért. Októberben a félautomatikus eljárásnál tartottak, amely „a fényvezető elemek beépítését lényegesen megkönnyíti” – írják. S megjegyzik: a szabadalom benyújtása folyamatban van.
Csakhogy a szabadalomkérelmét Losonczi Áron már évekkel ezelőtt benyújtotta, ám mivel az egész világra kiterjesztett oltalom igen hosszú folyamat eredménye és igen sok pénzbe kerül, a papír még nincs a kezében. A német cég sem késlekedett: megtámadta Losonczi beadványát, arra hivatkozva, hogy a találmány nem méltó a szabadalomra, az ötletre bárki rájöhetett volna, nem igazi innováció. A Népszava által megkérdezett szakértők azonban biztosak abban, hogy a HeidelbergCement csak veszíthet; s Losonczi, amint bejegyezték a LiTraCont, perelni fog.

Forrás: http://www.hg.hu/cikk/veszelyben_a_fenyatereszto_beton

Palestra scolastica a Budapest, Ungheria

Forrás: http://www.lindustriadellecostruzioni.it/2006/nov-dic/392_art3.html

Il sito per l’edificio della palestra è stato ricavato scavando al di sotto della scuola superiore di Toldy, incantevole edificio neo-gotico situato nella zona collinosa della parte Buda di Budapest. L’architetto ha proposto un taglio nel paesaggio per creare una terrazza al livello più basso della strada, in modo da sfruttare la topografia del sito. La copertura dell’edificio è comunque una delle facciate più importanti ed il terrazzamento ha creato nuovi spazi all’aperto per un campo da tennis, una piazza ed un nuovo ingresso alla scuola. Finestre a shed sulla copertura provvedono all’illuminazione naturale e, mediante un intercapedine sul lato verso la collina, è stato ottenuto un vero e proprio sistema di ventilazione naturale. Il mattone del rivestimento di facciata è utilizzato anche all’interno e l’insieme dei materiali naturali impiegati è completato da porte, pavimenti ed altri dettagli in legno. La facciata in mattoni, fatta a mano, non solo richiama il formato verticale delle finestre gotiche della scuola, ma anche la verticalità degli edifici circostanti.

Erdei iskola, Visegrád

Turányi Gábor - Földes László - Göde AndrásVisegrád, 1994-1996A Visegrádi Erdei iskola az Apátkúti patak partján, valóban az erdőben helyezkedik el, nem háborítva az érintetlen tájat. A középület-helyszínekkel való ismerkedésen túl már csak ezért az épületért is érdemes még (néhányszor) újra Visegrádra látogatni
„Az épület térrendszere lépcsőzetes szerkesztéssel illeszkedik a meredek hegyoldalra úgy, hogy szinte valamennyi szintről ki lehet jutni a környező terepre. A főlépcső terében belülről tárul fel a teljes épület folyosókkal, magasba törő mellvédfalakkal, absztrakt festményeket idéző merész színvilággal.
Az épület tömege mozgalmasan követi a funkcionális igényeket, miközben a tetőzet változatlan lejtésszöge, a kőburkolat és a fémlemezfedés homogenitása egységet teremt. Az erdei iskola építészeti nyelve, részletei a divattól teljesen függetlenített, időtlen kifejezést értek el. E mű a kortárs magyarországi építészet egyik legsikerültebb alkotása.”

Forrás: http://kozep2.freeweb.hu/?p=37#more-37

epiteszforum.hu: Debreceni Igazságügyi Központ épületei

Debrecenben a mai Széchenyi utca hagyományosan fontos városszerkezeti vonal. Egyike azoknak a városba beérkező, történelmi eredetű utcáknak, amelyek csápszerűen kapcsolódnak a központi, hajdani piaci főtér-főtengely vonalra. Városszerkezeti jelentőségét jelzi, hogy a főtéri csatlakozásánál az 1700-as évek elejétől templom áll (hajdan a református kistemplom, ma az ún. Csonka templom), melyet a főtéren túl folytató Ceglédi utca végpontjában egy másik templom ellenpontoz.
Az örökölt és szépen megőrzött városstruktúrába az utóbbi évtizedek fejlesztései új elemeket és építészeti hangsúlyokat helyeztek el. Egyebek közt a Széchenyi utca nyugati végénél buszpályaudvar létesült – a főteret pedig csillapított forgalmú zónaként alakították ki, amely éppen a Csonka templomnál ér véget.
Jelentőségével, központi helyzetével ellentmondásban a Széchenyi utca építészeti arculata igen kaotikus: míg északi oldalán - bár erősen lepusztult állapotban - mind a mai napig őrzi a (hézagosan) zártsorú kisvárosias beépítést, a déli oldal az átalakulás rendezetlen képét mutatja. A területen ugyanis néhány éve az Önkormányzat jelentős beépítés- és funkcióváltást határozott el, egy új intézményi központ kialakításával, melynek a legkonkrétabb eleme egy távlati körút kiszabályozása és egy igazgatási/bírósági épületegyüttes elhelyezésének a terve volt. A kiírt tervpályázatot, a Koller és Társa Tervezőiroda Kft. nyerte, diffúz módon átjárható, megnyitott, gyalogos tömbbelsőként kialakított beépítésével. Az iroda a tervpályázat alapján kapta meg a megbízást három igazságügyi épület tervezésére, melyekből mára a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség és az Ítélőtábla valósult meg. Az, hogy valójában ez két független épület, amelyek a telekhatáruk mentén zártsorúan épültek össze, a tömegükből nem derül ki, hiszen annyira egységes a megfogalmazásuk. Alaprajzi rendszerüket tekintve befele fordulók, felső szintjeik egy külső folyosórendszerről nyílva félnyereg-tetős keretként szerveződnek az egymástól is elzárt belső udvaraikra.
A már fent leírt roncsolt területen, a még kialakulatlan szerkezeti kapcsolatrendszer és a valóságos építészeti kötődés lehetősége nélkül sok szempontból hálátlan feladat egy új épület elhelyezése, különösen egy nagyobb szabású átépülés első elemeként.
Helyzetéből adódóan az épületegyüttes ma még magányosan, gyökértelenül áll a körülötte lecsupaszított, az építési felvonulási területek megszokottan puszta, sivár képét mutató környezetében. Bár a terület töredékesen fennmaradt beépítésével, városképével, építészeti karakterével csekély olyan kulturális-történeti kapaszkodót kínál, melyhez egy mai középülettel alkalmazkodni lehet, mégis a „kipucolt”, sterilen üres tömbben - különösen a tömb mögül érkezve –jelenlegi magányában az épület a környezetétől igen elütő látványt nyújt. Erősíti ezt a hatást az anyaghasználat is, amely messziről zárt, tömör, igen szigorú benyomást kelt. Debrecenben a II. világháború okozta komoly veszteségek és az azt követő szanálások következtében nagyszámban épültek a megmaradt történeti értékű építészeti elemek között új épületek. A város egyik legizgalmasabb olvasata éppen a különböző szemléletű „korhű” épületeknek az egymás-mellettisége, együttélése. Ez a fajta sokszínűség az anyag- és színhasználatban is megjelenik – a tégla azonban, mint látszó homlokzati anyag szórványosan jellemző. Esetünkben azonban az anyag által is kihangsúlyozott, szigorú tömbszerűség kifejező módon mutatja az épület zárt funkcióját, amely a bírósági épületek hagyományosan megszokott ridegsége, elutasító jellege mellett szinte kötelezően elvárt építészeti megfogalmazás. Az anyagválasztás helyessége a homlokzati részleteket is érzékelhető közelségből nyer teljes igazolást, látván a kézi vetésű tégla nemes textúráját, izgalmas színvilágát, a felületek cizelláltságát.
Mivel az épület-együttes „szövegkörnyezete” egyelőre hiányzik, telepítése is nehezebben értelmezhető. Utcai homlokzatával előkert nélkül épült ki az utcára, s bár egy széles faltesttel tartja a hagyományos építési vonalat, mögötte több „áttöréssel”, kétszint-magas kapuszerű megnyitások sorolásával városi átmeneti teret alkot a visszahúzott főbejárat előtt. A tervező az utcai nyílások ritmusával, a faltest méretével a korabeli épületek homlokzati arányrendszerére, traktusmélységére, kívánt utalni. S bár ez az építészeti szándék talán csak a különösen „vájt fülű” kevesek számára felfedezhető, az épület valóban egyik legszebb, legizgalmasabb megoldása éppen ez a fedett, teljes épületmagasságú előtér, amely már nem közterület, de még nem belső tér, melyből fel-feltárul az utca egy szakasza, de már felsejlik az épület belvilága is. A ritmikusan ismétlődő falnyílások, a felső bevilágítók finom fényjátékokat, árnyék-hatásokat adnak a tégla-falfelületeknek, a fehér lépcsőknek és rámpáknak és az egész térnek, amely ugyan impozáns, de arányai, míves részletei, nemes anyagai révén teljesen nélkülözi azt a kissé elutasító zárkózottságot, amelyet az épület messzebbről sugall. Az átmeneti tér szempontjából szép építészeti gesztus, ahogy az a legnagyobb nyílásával, hatalmas kapu-elemként az oldalhomlokzat felől is feltárul, azonban a tömb jelenlegi, átmeneti beépítési állapotában nehezen érthető, hogy ez a megnyitás miért éppen a vasútállomás felőli sarokra került, kihangsúlyozva az innen érkező irányt. Ez a meghatározó elem igazi értelmét majd akkor kaphatja meg, amikor város valóban kialakítja a már említett kiskörutat, és az épület elnyeri végső sarokhelyzetét.
A látszólag egyszerű, szinte sémaszerűen racionális alaprajzok a valóság többdimenziója révén igazi térbeli tartalmat nyernek: belső terei, galériái és a nagy homlokzati- és bevilágító üvegfelületek nyújtotta izgalmas, finom átlátásai igazolják, hogy az épületet teljes külső-belső egységében, térbeli mivoltában tervezték. Az oly gyakran tapasztalt kétdimenziós alaprajzi/homlokzati síkokból szinte panel-szerűen összeépített és ezáltal nem koherens épületek között az ilyen, igazi térélményt is nyújtó épületért különösen hálás lehet a használó. Ebben a racionális rendben helyenként megjelenő, az alaprajzban először indokolatlannak tűnő elemek is igazolást nyernek a valóság nyújtotta térélmény során. Az északkeleti fedett emeleti sarokterasz az utca felől nem valós nyitott teraszként, hanem az épület tömegébe ékelődő hasítékként jelenik meg az utcák felől. Igazán vétek, hogy csak az épületbe bejutó kiváltságosaknak mutatja meg ez a terasz a valódi szépségét: a tömör nagy falak és a hatalmas kiülésű tető egységes téglaburkolatú sima felületei szép arányú, sötét keretbe foglalják a tetők fölött feltáruló városképet.
Az oldalhomlokzatok részleteinek mívessége, szinte kézműves-szintű igényessége mögött érezni a tervezői személyességet, a részletekre ügyelő gondosságot, amely különösen becses lelki/szellemi érték a ma oly sokszor tapasztalható profi minőségű, de „artikulátlan”, személytelen épületek között. A falfelületek finom megmozgatása, a visszahúzott és a falsíkra kiültetett üvegfelületek váltakozásának ritmusa, a beékelődő márványcsíkok, messziről más értelmezést nyernek: a mozduló felületeken és a fényes felületcsíkokon másképp törő fény távolról sajátos belső csillogást ad az épületnek.
Jóleső érzés találkozni ezzel a házzal, amelyben mindenből annyi van, amely a hitelességhez kell. Funkcionálisan könnyen áttekinthető, érthető, de nem túl intellektuális. Részleteiben személyes, de érzelmileg nem dagályos, inkább szemérmesen tartózkodó, zárkózott. A gondolati, stilisztikai tisztaság és a manírok nélküli mértéktartás „őszinte” épülete, amely mögött jól érzékelhető a feladat iránti tervezői alázat.

Megjelent a Magyar Építőművészet 2006/4. számában

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/3162

epiteszforum.hu: Ybl Miklós díjas építészek, 2006

Földes László okl. építészmérnök Pályafutása kezdetétől tudatosan, következetesen és eredményesen törekedett a legmagasabb építészeti minőség elérésére. Ennek érdekében mindig építész műhelyben társakkal együtt dolgozott, azonban a kitűnő mesterek és társak mellett is határozottan kibontakozott, megnyilvánult egyéni alkotóképessége. Az ő meghatározó közreműködésével megvalósult középületek és lakóházak kivétel nélkül az elmúlt 10-15 év hazai építészetének élvonalába tartoznak, amit több építészeti nívódíj elnyerése is bizonyít. Földes László eddigi építészeti munkássága példamutató abban is, ahogyan a világ – és benne Európa - haladó építészeti törekvéseit figyelemmel kíséri, és annak eredményeit a sajátos hazai viszonyokra, illetve helyszínekre megfelelően alkalmazza, ahogyan a funkció, a szerkezet és a forma egységét épületeiben, az adott környezetbe illő módon megvalósítja.
Ladányi-ház, Nagykovácsi
Lakóház + üvegbeton, Szilas patak, Budapest, 2005
Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme
15 év tranzit

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/1292

epiteszofrum.hu: Ladányi-ház, Nagykovácsi

A Dániából hazaköltözött családfő olyan egyszerű, letisztult épületet kért, amelynek építészeti világa nem idegen a falu hangulatától. A kétszintes magastetős lakóházat a keskeny és lejtős telek nyugati oldalalára telepítettük. Az utcáról hosszú kerti lépcsőn haladva érhetjük el a nappali-étkező szintet. Az alaprajz közepére szigetszerűen behúzott vizes blokk természetes egyszerűséggel választja el egymástól a nappalit és az étkezőt. A völgy felőli oldalon a nappalihoz fedett terasz csatlakozik, amelyről remek kilátás nyílik a falura és ez egyben a nyár esti borozások színhelye. A hálószobák szintjére egykarú lépcsőn jutunk le. A földszinti hálók teraszajtóval kapcsolódnak a kerthez. Az alacsony költségvetésű épület hagyományos szerkezetű, homlokzata bontott téglával burkolt, ezt egészítik ki a fa korlátok, a fa födém és a fedett teraszok natúr fa ácsszerkezete.

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/1292?q=node/1200

epiteszforum.hu: Emerging Identities - EAST!

berlini Deutsches Architektur Zentrum (DAZ) szervezésében november 24-én nyitott az EU-hoz frissen csatlakozott országok fiatal építészirodáit bemutató kiállítás. A vernissage-on több mint 600 vendég jelent meg, és ünnepelt éjfél utánig. A kiállítás hiánypótló esemény, hiszen Európa nyugati fele szinte semmit sem tud arról, hogy mi történik a keleti végeken. A rendezvény ötlete Kristien Ring, a DAZ igazgatónőjének fejében született meg. Minden elismerés megilleti őt és négyfős teamjét, hogy a kezdeti ötletet végigvitték, és mintegy fél év alatt elkészítették a kiállítást. Grandiózus munka volt a nyolc kelet-közép-európai ország fiatal irodáit felkutatni, kapcsolatba lépni velük, anyagot gyűjteni, végigjárni az irodákat, majd válogatni a beérkezett anyagból.

Az eredmény látványos: nagy lelógatott táblákon jelennek meg a jelentősebb, megépült épületek - ezek keretezik a termet -, térbe állított világító hasábokon pedig országonként mutatják be a kiválasztott irodákat néhány megvalósult vagy terv szinten lévő munkával. A kiállításhoz katalógus is készült, mely dokumentálja a résztvevő irodákat. Magyarországot nagy méretben a Földes és Társai Építésziroda, a 3h építésziroda és a GEON Építész Studió és Mérnöki Iroda képviselte. Kisebb méretben jelent meg a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, a CZITA Építésziroda, a sporaarchitects, a Minusplus Építész Kft., Kis Péter Építészműterme, és betekintést kaptunk az aether architecture, a DOM Építészműterem és a LiTraCon Bt. munkájába. A meghívott közép-kelet-európai országok mellett a fiatal német irodák képviselői mint házigazdák jelentek meg. Érdekes volt látni, hogyan gondolkodnak ők. A vendégországok munkáit nézve nagyon színes kép alakult ki bennem. Még úgy is sokszínű ez a kép, hogy a kurátor (Kristien Ring) válogatása nem reprezentatív, lényegében egy nyugat-európai szemével nézett és válogatott kiállítási anyag. Kivéve néhány országot - Szlovénia, Csehország -, a kiállított építészeti színvonal nem reprezentálja az egyes nemzetek általános építési kultúráját.

A kiállítás kísérő rendezvénye volt a kétnapos szimpózium, melyen országonként 2-3 iroda mutatta be tevékenységét. Az első napon a házigazda német irodák gondolkodásmódját és munkáit ismerhettük meg. Az előadások az építészet magas szintű megközelítését prezentálták, szerves egységben az építészetről alkotott filozófiai gondolatokkal. Az előadások és a bemutatott munkák jól kifejezik azt a mélységet, melyet az építészeti diskurzusok, a feldolgozott múlt és közelmúlt vitái, az átbeszélt eredmények és tévedések tükröznek. Jó volt látni, hogy a még pár éve ,unalmasként' aposztrofált német építészet milyen minőségi ugrást volt képes megtenni. A magas műszaki színvonal mellett - ami mindig is jellemezte - egy nagyon érzékeny építészet bontakozik ki. A változás okainak felderítése izgalmas feladat lenne, azonban a riport témájához nem illeszkedik szervesen.

A szlovén előadások, és főleg Mika Cimolini (Elastik) prezentációja teljesen más világba vezetett minket. Irodájuk network-jellegű szerveződése, az "otthon Európában" életérzéssel, a XXI. századi világával szembesített minket. A megvalósult munkák és a terv szinten lévők egy konzekvens kutatómunka eredményét tükrözik. Az építészeti kutatás talán itt vált leginkább kézzelfoghatóvá. A szlovének szervesen egymásra épülő építészeti teljesítményéről Ursa Vrhunc beszélt. Előadásával jól pozícionálta a Szlovéniában zajló építészeti jelenségeket, beleértve a legújabb irányzatokat is.
A balti államok előadásaiban a három kis nemzet hihetetlen fejlődése és nyitottsága tárult elénk. Jó volt hallani a munkához jutás demokratikus rendszeréről, a fiatalok helyzetbe hozásáról. Szép példákat láttunk az építészeti gondolatok konzekvens megvalósítására.

A lengyelországi előadások témájukban eltértek egymástól, de mindegyik egy komolyan előremutató, kísérletező építészeti irányt villantott fel. Nagy sikert aratott a 2005-ös aichi expo lengyel pavilonjának részletes bemutatása.
A szlovák iroda előadása egy eperjesi lakótelep átalakítására irányult, amiért 2005-ben megkapták az Arch építészeti díjat, többek között a hagyományos struktúra értő és szociálisan érzékeny továbbgondolásáért. A cseh előadók meglehetősen kritikus hangot ütöttek meg országuk jelenlegi építészeti gyakorlatát illetően, elismerve annak magas színvonalát, de hiányolták a kísérletező kedvet, az újításokat.

Magyar részről a Földes és Társai Építésziroda, a 3h építésziroda és Kis Péter műterme mutatkozott be, Wesselényi-Garay Andor kritikus pedig elméleti megközelítést adott a magyarországi építészetről. Míg Földes László a hagyományos magyarországi trendekhez kapcsolódó épületeket mutatott, addig a 3h és Kis Péter irodája új irányokat és megközelítési módokat prezentáltak. A Wesselényi-féle előadásból sokan hiányoltuk maroknyi, progresszív csapatunk pozicionálását a hazai mezőnyben. Továbbá azt, hogy a romantikus tégla- illetve a konzumépítészet mellett van-e létalapja egy kutató-kísérletező építészeti vonulatnak ma Magyarországon. Hihetetlenül hangzott a berlini környezetben, hogy az anyaghasználat nálunk öltöztetési (díszítési) kérdés, és nem az anyagszerűség lényegére vonatkozik. Ezt nyugati ésszel felfogni legalább olyan nehéz, mint azt, hogy miért téma nálunk a nemzeti építészet kérdése. De facto ez a probléma határainkon túl nem létezik.
A találkozó sikere abban is mérhető, hogy a kialakult ismeretségeket mennyire tudjuk kamatoztatni. Most már tudunk egymásról. Az előadásokon elhangzottak alapján egyértelművé vált számomra, milyen sokat jelent az oktatás módszertana, a rendszer nyitottsága. Hosszú távon az ország építészeti képe attól is függ, hová helyezik az egyes képző intézmények a súlypontokat. És nem szabad alábecsülni a közvetítés szerepét, ami pedig az építészeti központok feladata (ld. DAZ).

Lehet kritizálni a rendezvényt, hogy nem elég alapos, nem ad elég háttérismeretet az egyes országokról, a kiállított műveket nem tematizálja, de számunkra, kiállítók számára egyértelmű a nyereség: végre megismertük egymást, és ha elég nyitottak vagyunk, akkor együtt tudunk működni, és képesek leszünk egymástól tanulni.
A kiállítás megtekinthető 2006. február 20-ig. Helyszín: DAZ Köpenicker Str. 48/49 2. HH Scharoun Saal 10179 Berlin, további információ: www.daz.de
2005. december 8.Csillag Katalin3h építésziroda
Fotó: Földes László
Kapcsolódó oldalak:Emerging Identities East. Kiállítás és szimpózium a Német Építészeti Központban (DAZ)Európai kitekintés

Forrás: http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=4198

Lakózázba kerül a magyar üvegbeton

A Földes és Társai Építészeti Iroda a világon elsőként beépítette a magyar üvegbetont. Losonczi Áron találmánya egy szent-györgy telepi lakóházba került, ami azonnal rangos építészeti díjat nyert.cikka következő helyen olvasható :http://www.epulettar.hu/modules/hir/details.aspx?nid=1354A fényáteresztő beton - LiTraCon - egy fiatal magyar építész, Losonczi Áron találmánya. Az üvegbeton világszerte nagy visszhangot váltott ki, a tekintélyes Time magazin a 2004-es év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, elismerve, hogy a magyar szakember olyan építőanyagot alkotott, mely alapjában változtathatja meg az építészetet. Az üvegbeton alapötlete valójában igen egyszerű: ezer és ezer optikai üvegszál fut egymással párhuzamosan a betonban, és továbbítja pontonként a fényt az építőblokk két oldala között. A találmány beépítésére azonban mindeddig várni kellett, mivel a szakma konzervatív képviselői csak lassan fogadják el a gyökeres újításokat. Kivételt képez a több Pro Architectura-díjjal Földes László építész, aki azonnal fantáziát látott a fényáteresztő betonban. "Áron lelkesen ecsetelte, hogy próbáljam meg elképzelni, milyen lehet az, amint fény hatására egy teljes betonfal derengő fénnyel felizzik. Először meglepődtem, de aztán olyannyira felcsigázott a találmány, hogy a Szilas patak mellett épülő új házamban nyomban kerestem számára egy kitűnő helyet. Be is építettük a fényáteresztő betont - a világon elsőként." - mondja Földes. Az üvegbeton első beépítése átmenetet képez a szobor és az építőelem között, jelezve a találmány esztétikai erejét. Az ablak elé helyezett tömb a belső és külső fények viszonyától függően mindig más és más látványt nyújt, kellemes melegséggel töltve be a lakóteret. A ház más tekintetben is harmóniára törekszik a természettel: tágas tereivel és térelválasztó megoldásaival egyedülálló nyugalmat és stabilitást áraszt. Földes újító építészeti megoldásainak köszönhetően az üvegbeton első beépítése így rögtön rangos szakmai sikert is aratott: a Média Építészeti Díjjal elsőként a magyar sajtó képviselői ismerték el a szent-györgy telepi lakóházat.

Forrás: http://www.epulettar.hu/modules/hir/details.aspx?nid=1354

hetivalasz.hu: Jelek a falakon

Egy Szilas pataki családi ház, valamint egy törökbálinti óvoda terve kapta meg először az epiteszforum.hu által kezdeményezett és hét magyarországi médium által idén alapított Média Építészeti Díjat.

Az epiteszforum.hu című internetes lap szerkesztői elhatározták, hogy médiadíjat hoznak létre, mert a szakma és a szélesebb közönség figyelmét is szeretnék felhívni arra, hogy épített környezetünk formálása mindannyiunk közös ügye. A Média Építészeti Díját hét vezető magyarországi médium, köztük a Heti Válasz munkatársai alapították, és a Király utcai Kuplung kávéházban megrendezett nyilvános zsűrizésen döntötték el, hogy az ötödik születésnapját ünneplő epiteszforum.hu-n 2005. január 1-je és szeptember 1-je között publikált épületek és tervek közül melyik tetszik nekik a legjobban. Az újságírók véleménye találkozott a közönségével, választásaik ugyanis jórészt arra a tizenkét épületre és tervre estek, amelyek az epiteszforum. hu oldalán lezajlott on-line szavazás során a döntőbe jutottak.Magyarországon az építészeti minőség elismerésére csak állami díjak léteznek, mára a privát szféra egyetlen kitüntetése, a néhány évig sikeresen működő Figyelő Építészeti Díj is megszűnt. Az epiteszforum.hu szerkesztői úgy gondolják, hogy az építészethez mindenki ért annyira, hogy vállalható véleménye legyen, ami a szakma számára fontos visszajelzés lehet. Az október 13-i megmérettetés során a zsűritagok és a közönség a meghívott építészek "idegenvezetésével" ismerkedhetett meg az épületekkel, így többek között a Debreceni Egyetem új épületével, a Gödöllői Premontrei Gimnázium tornatermével, a rózsadombi Krisztus király-templommal és két budapesti családi házzal. Az egyelőre csupán látványképeken élvezhető tervek - egy hatcsoportos törökbálinti óvoda, a budaörsi városi uszoda és sportcsarnok, több lakóépület, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete - alkotói is szót kaptak. A szavazás végeredménye szerint a média képviselőinek Földes László lakóháza, illetve a sporaarchitects törökbálinti óvodaterve tetszett a legjobban.A Földes és Társai Építésziroda a megrendelő kívánságára olyan családi házat tervezett a Szilas pataknál, amely az utca felé viszonylag zárt, a családi élet központjául szolgáló belső rész viszont annál nyitottabb tereket mutat. Az időtálló anyagokból készült épület különlegessége Losonczi Áron találmánya, a transzparensbeton, amelynek az étkező horizontálisan elnyúló ablakában találtak helyet. A keleti tájolás miatt reggel a napfény átdereng a fényáteresztő betontömbön, este viszont fordított a hatás: a beton meleg fényű izzással tekint a kívülről érkezőkre. A törökbálinti óvoda fiatal építészei pedig olyan óvodát képzeltek el, ahova mindenki szívesen járatná a gyermekét. Nem vidámkodó, hanem vidám épületet akartak tervezni, és ez sikerült is: a napsütésben óvodai jelek vetülnek majd a falakra.

Olasz képeslap helyettAz első Média Építészeti Díjat a Földes és Társai Építésziroda nyerte a Szilas pataknál épített családi házával. A díjról és a győztes lakóépületről Földes Lászlót kérdeztük.

- Mi a média által adományozott díj jelentősége?

Az építészek többnyire zárt szakmai világban mozognak, ezért létkérdés a számukra, hogy létrejöjjön egy olyan szellemi közeg, ahol a jó építészek és a megrendelők egymásra találhatnak.

- A nyertes lakóházat a tulajdonossal teljes egyetértésben építették?

Óriási szerencsénk volt, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Igaz, először egy olyan képet mutatott nekem, amit Olaszországban fotózott, és amelyen még mindenféle mediterrán cserepek voltak láthatók, de végül rábólintott a mi tervünkre. Az volt a célunk, hogy markáns, karakteres, letisztult elemekből álló házat hozzunk létre.

- Milyen stílusú az épület?

A belső udvar mediterrán hangulatot idéz, a tetőidomok és a falfelületek azonban skandináv hatásúak. Tűz és víz, mégis jól kiegészítik egymást. Dolgoztam Finnországban, és tudom, hogy a finnek minden nyáron, mint a költöző madarak, rohannak Olaszországba. A ház számos külföldi lapban is megjelent: állandóan jönnek-mennek az érdeklődők.

-Mit szólnak ehhez a háziak?

Élvezik a sikert.

Forrás: http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=12467

index.hu: Magyarország legjobb épülete

Eleinte számunkra is úgy tűnt, krómozott fémrátétekkel súlyosbított lakóparkokon, pláza-falansztereken és rózsaszín villákon kívül az utóbbi öt évben nem nagyon épült itthon értékelhető épület. Az Építészfórum.hu [1] segítségével azonban felkutattuk azokat a házakat, amiken giccs és közhelyesség helyett véletlenül a kreativitás hagyott nyomot. Megdöbbenésünkre ilyen épületekből több mint három készült. Így Önöknek az építészfórumos első fordulón nyertes legjobb tizenkettőből kell kiválasztania, hogy egy óriástetris, kafkai vízió vagy letisztult téglaház legyen a legjobb. Kattintgassa végig a képeket, mérlegeljen és ítélkezzen keményen. Eredményhirdetés csütörtökön, október 13-án, 6-kor a Kuplung nevű, szerelőcsarnokból átalakított szórakozóhelyen lesz (Bp, Király utca 46).I. rész

Családi erőd
A bauhausos épület leginkább azt a szofisztikált és pesszimista közönséget fogja lenyűgözni, akik tudják, új középkor közeleg, és így fontos, hogy otthonunk szigorú falakkal forduljon az utca felé, és csak belülre nyisson nagy, vidám ablakokat és duplaszárnyú üvegajtókat.
A vörös téglából épült ház egyébként abba a típusba tartozik, ami talán majd a következő évezredben terjed el Európa ezen bús vidékén. Első ránézésre egyáltalán nem látszik különlegesnek, azaz nincsenek rajta tornyocskák, sem mediterrán jellegű terasz, vagy a szomszédból is látható boltív. A családi ház ráadásul mentes a sztárépítészet allűrjeitől is, így csak azok tekintetét ragadja meg, akik az építészet alatt a mértéket és a finom arányokat értik. A puritánság egyetlen helyen törik meg: az üvegbeton alkalmazása funkciótlan, és így kicsit erőltetettnek tűnik, de egy ilyen jópofa és világhírű magyar találmánynak talán maga Moholy Nagy sem tudott volna ellenállni.
Lakóház + üvegbeton, Budapest, Szilas PatakGenerál tervező: Földes és Társai Építésziroda Építészet/interiour: Földes László




Forrás: http://index.hu/kultur/eletmod/epuletszav10/

epiteszforum.hu: Lakóház + üvegbeton, Szilas patak, Budapest, 2005

A Szilas-pataknál felépült téglaház tömege, az utca és az oldalkert felé várfalként magasodik. Az "L" alaprajzú félnyeregtetős épület utcai szárnya egyszintes, a hosszan hátranyúló udvari szárny kétszintes. A földszinten vannak a közösségi terek, valamint a szülői háló és a dupla garázs. Az épület védett hajlatában félátrium jellegű teraszt hoztunk létre, ez az épület centruma. Erre nyílik rá a nappali, az étkező, a lépcsőtér üvegfala és egy emeleti loggia. A nappali, étkező, konyha térsorozata a térkapcsolatok miatt, a tágasság érzetét kelti.

A horizontális elemekből építkező ház izgalmas ellenpontja a keskeny, vertikális lépcsőtér. Az emeleten a két nagy gyerek "lakosztálya" található. Két-két szoba, gardrób, fürdő és loggia biztosítja az eltérő nemű testvérek önállóságát. A külső falazat kézivetésű bontott tégla, a tető héjalás titáncink fémlemez, a loggián acél oszlopokra rögzített, pácolt fenyő korlátok találhatók.

Az épület térrendszere úgy lett kialakítva, hogy az egymáson áttűnő külső és belső tereknek van némi transzparens hatása. Innen jött a gondolat, hogy Losonczi Áron új találmánya, a transzparens beton jelenjen meg az épületben. Az üvegszálas beton tömbnek az étkező horizontálisan elnyúló ablakában találtunk helyet. A keleti tájolás miatt, reggel a napfény átdereng a fényáteresztő beton tömbön. Este fordított a hatás, a tömb meleg fényű izzással tekint a kívülről érkezőkre.

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/1292?q=node/213

A budai Toldy Ferenc Gimnázium új tornatermi szárnyának épületéről

Nekem már Gothár Megáll az idő című filmjében is az a jelenet volt a legemlékezetesebb, amelyikben a "kis Köves" és haverja szexképeket cserélgetnek a tornaterem félhomályos öltözőjében, majd amikor Rajnák tanár úr sürgetésére és ütemes sípszavára beállnak kosarazni a lehetetlen belső kialakítású, lepukkadt gimnáziumi tornateremben, az első passznál "véletlenül" fejbe dobják a tornatanár elvtársat a derék sportszerrel. Aztán természetesen ott volt Ottlik kiskadétjainak megalázó, emberpróbáló csuklóztatása: fekvőtámasz, alaki gyakorlatok fából faragott puskákkal a vállon, térdemelés, békaügetés, szekrényugrás, bordásfal, húzódzkodás, haskelep.
A hazai építészszakma és sajtó őszinte lelkesedése mellett néhány hónappal ezelőtt avatták Földes László, Mórocz Tamás és Pethő László építészek tornaterem-épületét a budai várszoknya lejtőjén. A Toldy Ferenc Gimnázium patinás téglaépülete, amely most végre méltó sportszárnnyal gazdagodott, eredetileg 1857 és 59 között épült neogótikus stílusban Petsching János, a pesti reáliskola rajztanárának tervei alapján. A Donáti utca és a mai Toldy Ferenc utca (akkor Neue Gasse) között húzódó meredek telken álló kétemeletes neogót épület sárga és vörös nyerstéglából készült, faragott kődíszítésekkel gazdagított főépület.Ha az új szárny építészeti nyelvének érvényességét példákkal szeretnénk bizonyítani, csak két-háromutcányit kellene sétálnunk a Vízivárosban. Reimholz Péter és Csomay Zsófia néhány évvel ezelőtti Raoul Wallenberg-vendégházának saroképületén már vállalta a vakolatlan homlokzati téglaburkolat újszerű épületformán történő alkalmazását a várnegyed történelmi városszövetében. Sőt, egy kicsit hosszabb sétával elérhető Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek Medve utcai épületbővítése is, ami a tavalyelőtti év egyik legszebb téglaarchitektúráját produkálta.Földesék új, kézi vetésű Röben-tégla burkolatú épülete a várlejtő meredeksége és a szomszéd házak vakolt homlokzati kialakítása miatt, illetve a nagy térigényű tornacsarnok tömegének, látványának térszín alá rejtése okán mégis különös tervezői bravúrokat produkált. A csarnok tetejére például zöldtető és üveg felülvilágítók kerültek, így a terepszint alatti tornaterem is természetes fényt kap a nappali órákban. A tetőkert szintje pedig a lesüllyesztés következtében nagyszerűen igazodik a lejtőn létrejött teraszok és lépcsősorok egymásba kapcsolódó rendszeréhez. Ezt egészíti ki az udvari bejárattól jobbra lévő szárnyba elhelyezett orvosi rendelő kialakítása, ami önálló térfalával az udvari bejárat előtti kis piazzettát keretez.
Belépve a belső térbe, azon csodálkozik leginkább a szemlélődő, hogy miképpen is sikerült ezeket a nagyvonalú térbelsőket kihasítani ebből a rézsűbe beszuszakolt tömbből úgy, hogy egyfajta letisztult, precíz logikát sugároz minden szegletében. Nézzük csak sorra: a tornateremhez kapcsolódik a trapéz alakban kinyíló, kétszintes közlekedőtér, amely egyben a tornaterem lelátója is. A közlekedőből nyíló öltözők, irodák és a lépcsőtér olyan városias magas tetős épülettömegben helyezkednek el, amely adekvát folytatása a szomszédos lakóházak által elindított zárt sorú beépítés geometriájának. Nagyvonalúan elegáns raszterbe sikerült ugyanakkor rendezni a csarnok mennyezetének betongerendáit is, amelyek rácsain át a már említett tetővilágítókon át ömlik be a fény.Belül egyébként ugyancsak a klinkertégla-burkolat a domináns, hasonlóan a gimnázium régi főépületéhez. A mennyezetek viszont az ezredforduló abszolút favoritjaként, illetve Földesék pilisszentiváni WET irodaépületének belső tereihez hasonlatosan, látszó betonból készültek.Végül egy slusszpoén. A patinás főépület kapuján lévő "oroszlános kilincs" az elmúlt másfél évszázad alatt jelképpé nőtte ki magát. Adekvát volt tehát az elképzelés, hogy amiképpen Cságolyék Medve utcájában is kiemelt helyre került az eredeti, kedves medveszobrocska, úgy alkalmazták a Donáti utcai bejáraton is az eredeti kilincs másolatát. Erről a gesztusról így emlékezik meg műleírásában Földes László építész: "A kilincsről Nagy József iparművész másolatot készített, amelyet a tornaterem utcai bejáratán helyeztünk el. Ezzel a spirituális gesztussal azt a szándékunkat kívántuk jelezni, hogy a Toldy Gimnázium nagy időkülönbséggel létesült épületei jó viszonyban vannak egymással, és szerves egységet alkotnak." Így legyen!
Martinkó József az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/355646/

az építészfórum.hu-ról: "Az a célom, hogy az életet itt tegyem jobbá, ebben az országban."

Pásztor Erika Katalina interjúja Földes László építésszel (Földes és Társai Építésziroda), az Építészfórum 15 év tranzit című kiállításához.(Földes Lászlóval az interjú eredetileg angol nyelven készült.)
PEK (Éf): Hogy érzed magad ebben a világban?Földes László: Köszönöm, jól vagyok. Rengeteg a dolgom. Néha küszködöm, de vannak sikereink is.Éf: Mi a legutóbbi sikeretek?FL: Van egy családi ház, ami hamarosan elkészül, és nagyon boldog vagyok vele. De van egy másik épület, ami még nem készült el. Terveztünk egy tornatermet a Toldy Gimnáziumnak, sokat kell küzdeni és dolgozni érte, de remélem, jó lesz, mire elkészül.Éf: Te személyesen, hogy érzed magad? Nem mint munkamániás építész, hanem mint ember. Elégedett vagy a változásokkal?FL: Érzékelem a változásokat, és azt gondolom, hogy a korábbiakhoz képest most sokkal jobb lehetőségek nyílnak meg mindenki előtt. Belekezdhetsz magánvállakozásba, olyan munkákat kaphatsz, amiket soha annak előtte. Nagyon jó dolog, hogy közben az ember nincs az állami bürokrácia nyomása alatt. A másik oldalon pedig nagyon sok új kihívással szembesülünk. Ez az új kapitalizmus néha elég kegyetlen, máskor meg teljesen őrült. Ez nehézségeket okoz, amivel együtt kell élni.Éf: Mondhatjuk azt, hogy nem érzed magad jobban, csak egy kicsit másképp?FL: Nem, mindenképpen jobban érzem magam, de hát amiben élünk, az nem éppen a tökéletes harmónia. Ma másfélék a frusztrációink.Éf: Mit értesz másféle frusztráció alatt?FL: Ha házat építünk, és az építtető vacak munkát végez. Ha megpróbáljuk őt jobb irányba terelni, s ő ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. Ez elég frusztráló, mert szembemegy a minőséggel, a morállal, a normális gondolkodásmóddal. De az is nagyon frusztráló, ha bürokratikus akadályokba ütközik a munkánk. De mikor túljutok a nehézségeken, és jó az eredmény, akkor nagyon örülök. Néha nem sikerül, máskor igen, és ez így jó.Éf: Ez egy tanulási folyamat...FL: ...vagy az élet maga.Éf: Elégedett vagy ezzel a zaklatott élettel: néha fent, néha lent?FL: Úgy mondanám, hogy a körülményeket nem lehet kiküszöbölni. Ha ilyenek a körülmények, akkor ezekkel kell boldogulni.Éf: Nem vágynál egy olyan helyre, ahol jobbak a körülmények, kényelmesebbem lehet élni és dolgozni, ahol könnyebb az élet?FL: Igazából nem hiszek abban, hogy ez lehetséges, hogy van ilyen hely számomra. Azon dolgozom, hogy itt jobb legyen. Nem az a célom, hogy egy másik helyre menjek, ahol egy könnyebb, szebb életet élvezhetek, hanem az, hogy az életet itt tegyem jobbá, ebben az országban.Éf: Miért?FL: Azt gondolom, minden állampolgárnak, és nekünk, építészeknek is, nemcsak jogaink, hanem kötelességeink, feladataink is vannak. Az a kötelességünk, hogy az életet jobbá, normálisabbá, kevésbé bürokratikussá, jobb minőségűvé tegyük.Éf: Jól hangzik, amit mondasz, nekem tetszik. Mesélj kicsit a részletekről: mit értesz jobb élet, kevesebb bürokrácia, jobb minőség alatt? Tudsz példákat mondani arra, amit gondolsz?FL: Azt hiszem, a világot, mint egységet nem tudom megjavítani, ez kicsit nagy falat lenne nekem. De a saját szakmámban tehetek erőfeszítéseket. Az építészet, valamint ennek az irodának, mint munkahelynek a létrehozása: ezek a lehetőségeim. Ha van egy építészeti feladatom, és azt a legjobb tudásom szerint próbálom megoldani, esetleg az átlagosnál magasabb szinten, akkor elégedett vagyok, mert tettem valamit. Azt gondolom, Magyarországon mindenkinek körülbelül ennyit kellene tennie a maga területén. Ha ezt mindannyian megtesszük, akkor jobb lesz ez a hely, ez az ország. Miközben iskolák, kutatóközpontok, családi házak, víztornyok tervezésével és építésével vagyunk elfoglalva, nagyon érdekes helyzetekbe botlunk. Segíthetünk egy kicsit. Mondok egy példát: több mint tíz évvel ezelőtt egy erdészeti iskolát terveztünk Visegrád mellett, s azóta is tartom velük a kapcsolatot. Egy évvel ezelőtt még nem volt honlapjuk, és felajánlottam, hogy csinálok nekik egyet, hogy kapcsolatba kerülhessenek a világgal. Ez nem éppen egy építészeti tett, de azt hiszem, segítettem nekik, hogy jobban menjenek a dolgaik.Éf: Van titkos vágyad, hogy mit szeretnél elérni?FL: Persze. Egy szellemileg és egzisztenciálisan is erős irodát szeretnék, ami nem függ annyira a kliensektől. Ahol választhatok a munkák közül, s nem azért, mert válogatós vagyok, hanem mert mikor ilyen helyzetbe kerül az ember, a minőségre figyelhet.Éf: Milyen építészeti minőségre gondolsz? Az épületben felhasznált anyagokra, pénzre?FL: A szellemi minőségre gondolok. Minnél inkább függsz valakitől, annál több kompromisszumot kell kötnöd. Ha körülnézek, nagyon erős és nagyon gyenge irodákat is látok. Egzisztenciális értelemben és az építészeti minőség értelmében is. Azt gondolom, hogy ha erős az iroda, akkor több a lehetőség is. A mi irodánkban tíz ember van. Nagyon érdekes, de a jó iroda többletenergiát ad. Tíz kreatív, tehetséges ember mesés dolgokat vihet végbe, ha közös céljuk, hogy jó épületeket csináljanak.Éf: Ez a cél?FL: Ez az egyik cél, a másik a jó család. A két dolog néha egymás ellen megy.Éf: Mit értesz jó család alatt?FL: Harmonikus, barátságos, boldog családot:-)
2004. májusPásztor Erika Katalinaepiteszforum.hu

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/6393