Veszélyben a fényáteresztő beton
Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.
A héten kapott nyilvánosságot az a hír, miszerint a fiatal építész-feltaláló, Losonczi Áron találmányához igen hasonló terméket hírdet egy európai cementgyártó cég, melynek Magyarországon is működnek leányvállalatai. A feltaláló több napilapnak is elmesélte, hogy régóta keres befektetőt, és lehetőséget a nagyipari gyártásra. Amióta lediplomázott, csongrádi üzemében, szinte kézműves technikával állítja elő az optikai szálas betont, mely megfelelő fényviszonyok között átlátszó és könnyed benyomást kelt. Bár a technológia nagyon drága (egy öt cm vastag, egy négyzetméteres darab előállítási ára háromszázezer forint), rettentő népszerű is és éppen a nagyipari háttérrel rendelkező tömeggyártás járulhatna hozzá az előállítási költcség versenyképesebbé tételéhez.
Magyarországon elsőként egy Földes László által tervezett családi ház dísze lett egyfajta térelválasztó falként, majd a monostori erőd területén az Európa kapu, Pécsett pedig a Cella Septichora örvendhetett neki. A pesti Duna-parton épülő Corvinus Egyetem épületébe hamarosan a fogadópult anyagaként épül be, s Losonczi tárgyal arról is, hogy a World Trade Center helyén épülő egyik felhőkarcoló első tíz emeletének burkolata is a LiTraCon legyen, míg Japánból folyamatos az érdeklődés a fiatal magyar építész svédországi ösztöndíja idején feltalált újjátása iránt.
A történet azonban nem várt irányba folytatódott. Voltaképpen jellegzetes fordulat fiatal feltalálók esetében. Losonczi hosszasan tárgyalt egy német cementgyártó céggel, és már a szerződéskötés határán voltak, amikor a cég képviselője bejelentette: átszervezés miatt visszavonul és lemond a fényáteresztő beton gyártásáról. Röviddel később – 2006 őszén járunk – a magyar feltaláló a cég német honlapjáról értesült arról, hogy a cég más néven ugyan, de sajátjaként hirdet optikai szállal rendelkező fényáteresztő betonelemet.
Bár Losonczi a cég nevét nem árulta el az ügyben bejelentkező újságoknak, egy építész-blogger kis utánajárással kiderítette, hogy kizárólag a HeidelbergCementről lehet szó, amely Luccon néven hirdeti a LiTraCon-t, természetesen a feltaláló neve említése nélkül, ám éppen arra az építészre hivatkozva, aki oly sokáig tárgyalt az innovatív beton gyártásáról Magyarországon és akit a tárgyalások során Losonczi a gyártási metódusba is beavathatott. Kis közjáték: mivel a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező, a LiTraCont több fórumon is támogató cement-nagyágyú Holcim érintve érezte magát, sajtóközleményben határolódott el az ügytől. A magyar fényáteresztő beton kálváriájában tisztázatlan még Andreas Bittis szerepe, aki a hivatalos LiTraCon németországi marketingeseként került a képbe, ám a találmány korábbi URL címén saját honlapját működteti, s ott egy fotón a fényáteresztő betonnal a kezében pózolva azt a látszatot kelti, mintha ő is jogosult lenne annak előállítására, forgalmazására. Losonczi honlapja jó ideje a http://www.litracon.hu/, ahol minden érdemi információ megtalálható, és követhető a találmány páratlan nemzetközi karrierje és népszerűsége.
A Luccon honlapján világraszóló újdonságként, 5. elemként hirdetik a HeidelbergCement találmányt, ügyes marketingfogásként egyelőre nem adnak róla több információt. Ám a cementgyártó cég tavaly októberi sajtóközleményéből kiderül: a HeidelbergCement 2006 szeptembere óta sikeres kísérleteket folytat a Luccon sorozatgyártása felé, és ígéretes lépéseket tett a jóval egyszerűbb előállításáért. Októberben a félautomatikus eljárásnál tartottak, amely „a fényvezető elemek beépítését lényegesen megkönnyíti” – írják. S megjegyzik: a szabadalom benyújtása folyamatban van.
Csakhogy a szabadalomkérelmét Losonczi Áron már évekkel ezelőtt benyújtotta, ám mivel az egész világra kiterjesztett oltalom igen hosszú folyamat eredménye és igen sok pénzbe kerül, a papír még nincs a kezében. A német cég sem késlekedett: megtámadta Losonczi beadványát, arra hivatkozva, hogy a találmány nem méltó a szabadalomra, az ötletre bárki rájöhetett volna, nem igazi innováció. A Népszava által megkérdezett szakértők azonban biztosak abban, hogy a HeidelbergCement csak veszíthet; s Losonczi, amint bejegyezték a LiTraCont, perelni fog.
Forrás: http://www.hg.hu/cikk/veszelyben_a_fenyatereszto_beton
