epiteszforum.hu: Emerging Identities - EAST!

berlini Deutsches Architektur Zentrum (DAZ) szervezésében november 24-én nyitott az EU-hoz frissen csatlakozott országok fiatal építészirodáit bemutató kiállítás. A vernissage-on több mint 600 vendég jelent meg, és ünnepelt éjfél utánig. A kiállítás hiánypótló esemény, hiszen Európa nyugati fele szinte semmit sem tud arról, hogy mi történik a keleti végeken. A rendezvény ötlete Kristien Ring, a DAZ igazgatónőjének fejében született meg. Minden elismerés megilleti őt és négyfős teamjét, hogy a kezdeti ötletet végigvitték, és mintegy fél év alatt elkészítették a kiállítást. Grandiózus munka volt a nyolc kelet-közép-európai ország fiatal irodáit felkutatni, kapcsolatba lépni velük, anyagot gyűjteni, végigjárni az irodákat, majd válogatni a beérkezett anyagból.

Az eredmény látványos: nagy lelógatott táblákon jelennek meg a jelentősebb, megépült épületek - ezek keretezik a termet -, térbe állított világító hasábokon pedig országonként mutatják be a kiválasztott irodákat néhány megvalósult vagy terv szinten lévő munkával. A kiállításhoz katalógus is készült, mely dokumentálja a résztvevő irodákat. Magyarországot nagy méretben a Földes és Társai Építésziroda, a 3h építésziroda és a GEON Építész Studió és Mérnöki Iroda képviselte. Kisebb méretben jelent meg a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, a CZITA Építésziroda, a sporaarchitects, a Minusplus Építész Kft., Kis Péter Építészműterme, és betekintést kaptunk az aether architecture, a DOM Építészműterem és a LiTraCon Bt. munkájába. A meghívott közép-kelet-európai országok mellett a fiatal német irodák képviselői mint házigazdák jelentek meg. Érdekes volt látni, hogyan gondolkodnak ők. A vendégországok munkáit nézve nagyon színes kép alakult ki bennem. Még úgy is sokszínű ez a kép, hogy a kurátor (Kristien Ring) válogatása nem reprezentatív, lényegében egy nyugat-európai szemével nézett és válogatott kiállítási anyag. Kivéve néhány országot - Szlovénia, Csehország -, a kiállított építészeti színvonal nem reprezentálja az egyes nemzetek általános építési kultúráját.

A kiállítás kísérő rendezvénye volt a kétnapos szimpózium, melyen országonként 2-3 iroda mutatta be tevékenységét. Az első napon a házigazda német irodák gondolkodásmódját és munkáit ismerhettük meg. Az előadások az építészet magas szintű megközelítését prezentálták, szerves egységben az építészetről alkotott filozófiai gondolatokkal. Az előadások és a bemutatott munkák jól kifejezik azt a mélységet, melyet az építészeti diskurzusok, a feldolgozott múlt és közelmúlt vitái, az átbeszélt eredmények és tévedések tükröznek. Jó volt látni, hogy a még pár éve ,unalmasként' aposztrofált német építészet milyen minőségi ugrást volt képes megtenni. A magas műszaki színvonal mellett - ami mindig is jellemezte - egy nagyon érzékeny építészet bontakozik ki. A változás okainak felderítése izgalmas feladat lenne, azonban a riport témájához nem illeszkedik szervesen.

A szlovén előadások, és főleg Mika Cimolini (Elastik) prezentációja teljesen más világba vezetett minket. Irodájuk network-jellegű szerveződése, az "otthon Európában" életérzéssel, a XXI. századi világával szembesített minket. A megvalósult munkák és a terv szinten lévők egy konzekvens kutatómunka eredményét tükrözik. Az építészeti kutatás talán itt vált leginkább kézzelfoghatóvá. A szlovének szervesen egymásra épülő építészeti teljesítményéről Ursa Vrhunc beszélt. Előadásával jól pozícionálta a Szlovéniában zajló építészeti jelenségeket, beleértve a legújabb irányzatokat is.
A balti államok előadásaiban a három kis nemzet hihetetlen fejlődése és nyitottsága tárult elénk. Jó volt hallani a munkához jutás demokratikus rendszeréről, a fiatalok helyzetbe hozásáról. Szép példákat láttunk az építészeti gondolatok konzekvens megvalósítására.

A lengyelországi előadások témájukban eltértek egymástól, de mindegyik egy komolyan előremutató, kísérletező építészeti irányt villantott fel. Nagy sikert aratott a 2005-ös aichi expo lengyel pavilonjának részletes bemutatása.
A szlovák iroda előadása egy eperjesi lakótelep átalakítására irányult, amiért 2005-ben megkapták az Arch építészeti díjat, többek között a hagyományos struktúra értő és szociálisan érzékeny továbbgondolásáért. A cseh előadók meglehetősen kritikus hangot ütöttek meg országuk jelenlegi építészeti gyakorlatát illetően, elismerve annak magas színvonalát, de hiányolták a kísérletező kedvet, az újításokat.

Magyar részről a Földes és Társai Építésziroda, a 3h építésziroda és Kis Péter műterme mutatkozott be, Wesselényi-Garay Andor kritikus pedig elméleti megközelítést adott a magyarországi építészetről. Míg Földes László a hagyományos magyarországi trendekhez kapcsolódó épületeket mutatott, addig a 3h és Kis Péter irodája új irányokat és megközelítési módokat prezentáltak. A Wesselényi-féle előadásból sokan hiányoltuk maroknyi, progresszív csapatunk pozicionálását a hazai mezőnyben. Továbbá azt, hogy a romantikus tégla- illetve a konzumépítészet mellett van-e létalapja egy kutató-kísérletező építészeti vonulatnak ma Magyarországon. Hihetetlenül hangzott a berlini környezetben, hogy az anyaghasználat nálunk öltöztetési (díszítési) kérdés, és nem az anyagszerűség lényegére vonatkozik. Ezt nyugati ésszel felfogni legalább olyan nehéz, mint azt, hogy miért téma nálunk a nemzeti építészet kérdése. De facto ez a probléma határainkon túl nem létezik.
A találkozó sikere abban is mérhető, hogy a kialakult ismeretségeket mennyire tudjuk kamatoztatni. Most már tudunk egymásról. Az előadásokon elhangzottak alapján egyértelművé vált számomra, milyen sokat jelent az oktatás módszertana, a rendszer nyitottsága. Hosszú távon az ország építészeti képe attól is függ, hová helyezik az egyes képző intézmények a súlypontokat. És nem szabad alábecsülni a közvetítés szerepét, ami pedig az építészeti központok feladata (ld. DAZ).

Lehet kritizálni a rendezvényt, hogy nem elég alapos, nem ad elég háttérismeretet az egyes országokról, a kiállított műveket nem tematizálja, de számunkra, kiállítók számára egyértelmű a nyereség: végre megismertük egymást, és ha elég nyitottak vagyunk, akkor együtt tudunk működni, és képesek leszünk egymástól tanulni.
A kiállítás megtekinthető 2006. február 20-ig. Helyszín: DAZ Köpenicker Str. 48/49 2. HH Scharoun Saal 10179 Berlin, további információ: www.daz.de
2005. december 8.Csillag Katalin3h építésziroda
Fotó: Földes László
Kapcsolódó oldalak:Emerging Identities East. Kiállítás és szimpózium a Német Építészeti Központban (DAZ)Európai kitekintés

Forrás: http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=4198

Lakózázba kerül a magyar üvegbeton

A Földes és Társai Építészeti Iroda a világon elsőként beépítette a magyar üvegbetont. Losonczi Áron találmánya egy szent-györgy telepi lakóházba került, ami azonnal rangos építészeti díjat nyert.cikka következő helyen olvasható :http://www.epulettar.hu/modules/hir/details.aspx?nid=1354A fényáteresztő beton - LiTraCon - egy fiatal magyar építész, Losonczi Áron találmánya. Az üvegbeton világszerte nagy visszhangot váltott ki, a tekintélyes Time magazin a 2004-es év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, elismerve, hogy a magyar szakember olyan építőanyagot alkotott, mely alapjában változtathatja meg az építészetet. Az üvegbeton alapötlete valójában igen egyszerű: ezer és ezer optikai üvegszál fut egymással párhuzamosan a betonban, és továbbítja pontonként a fényt az építőblokk két oldala között. A találmány beépítésére azonban mindeddig várni kellett, mivel a szakma konzervatív képviselői csak lassan fogadják el a gyökeres újításokat. Kivételt képez a több Pro Architectura-díjjal Földes László építész, aki azonnal fantáziát látott a fényáteresztő betonban. "Áron lelkesen ecsetelte, hogy próbáljam meg elképzelni, milyen lehet az, amint fény hatására egy teljes betonfal derengő fénnyel felizzik. Először meglepődtem, de aztán olyannyira felcsigázott a találmány, hogy a Szilas patak mellett épülő új házamban nyomban kerestem számára egy kitűnő helyet. Be is építettük a fényáteresztő betont - a világon elsőként." - mondja Földes. Az üvegbeton első beépítése átmenetet képez a szobor és az építőelem között, jelezve a találmány esztétikai erejét. Az ablak elé helyezett tömb a belső és külső fények viszonyától függően mindig más és más látványt nyújt, kellemes melegséggel töltve be a lakóteret. A ház más tekintetben is harmóniára törekszik a természettel: tágas tereivel és térelválasztó megoldásaival egyedülálló nyugalmat és stabilitást áraszt. Földes újító építészeti megoldásainak köszönhetően az üvegbeton első beépítése így rögtön rangos szakmai sikert is aratott: a Média Építészeti Díjjal elsőként a magyar sajtó képviselői ismerték el a szent-györgy telepi lakóházat.

Forrás: http://www.epulettar.hu/modules/hir/details.aspx?nid=1354

hetivalasz.hu: Jelek a falakon

Egy Szilas pataki családi ház, valamint egy törökbálinti óvoda terve kapta meg először az epiteszforum.hu által kezdeményezett és hét magyarországi médium által idén alapított Média Építészeti Díjat.

Az epiteszforum.hu című internetes lap szerkesztői elhatározták, hogy médiadíjat hoznak létre, mert a szakma és a szélesebb közönség figyelmét is szeretnék felhívni arra, hogy épített környezetünk formálása mindannyiunk közös ügye. A Média Építészeti Díját hét vezető magyarországi médium, köztük a Heti Válasz munkatársai alapították, és a Király utcai Kuplung kávéházban megrendezett nyilvános zsűrizésen döntötték el, hogy az ötödik születésnapját ünneplő epiteszforum.hu-n 2005. január 1-je és szeptember 1-je között publikált épületek és tervek közül melyik tetszik nekik a legjobban. Az újságírók véleménye találkozott a közönségével, választásaik ugyanis jórészt arra a tizenkét épületre és tervre estek, amelyek az epiteszforum. hu oldalán lezajlott on-line szavazás során a döntőbe jutottak.Magyarországon az építészeti minőség elismerésére csak állami díjak léteznek, mára a privát szféra egyetlen kitüntetése, a néhány évig sikeresen működő Figyelő Építészeti Díj is megszűnt. Az epiteszforum.hu szerkesztői úgy gondolják, hogy az építészethez mindenki ért annyira, hogy vállalható véleménye legyen, ami a szakma számára fontos visszajelzés lehet. Az október 13-i megmérettetés során a zsűritagok és a közönség a meghívott építészek "idegenvezetésével" ismerkedhetett meg az épületekkel, így többek között a Debreceni Egyetem új épületével, a Gödöllői Premontrei Gimnázium tornatermével, a rózsadombi Krisztus király-templommal és két budapesti családi házzal. Az egyelőre csupán látványképeken élvezhető tervek - egy hatcsoportos törökbálinti óvoda, a budaörsi városi uszoda és sportcsarnok, több lakóépület, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete - alkotói is szót kaptak. A szavazás végeredménye szerint a média képviselőinek Földes László lakóháza, illetve a sporaarchitects törökbálinti óvodaterve tetszett a legjobban.A Földes és Társai Építésziroda a megrendelő kívánságára olyan családi házat tervezett a Szilas pataknál, amely az utca felé viszonylag zárt, a családi élet központjául szolgáló belső rész viszont annál nyitottabb tereket mutat. Az időtálló anyagokból készült épület különlegessége Losonczi Áron találmánya, a transzparensbeton, amelynek az étkező horizontálisan elnyúló ablakában találtak helyet. A keleti tájolás miatt reggel a napfény átdereng a fényáteresztő betontömbön, este viszont fordított a hatás: a beton meleg fényű izzással tekint a kívülről érkezőkre. A törökbálinti óvoda fiatal építészei pedig olyan óvodát képzeltek el, ahova mindenki szívesen járatná a gyermekét. Nem vidámkodó, hanem vidám épületet akartak tervezni, és ez sikerült is: a napsütésben óvodai jelek vetülnek majd a falakra.

Olasz képeslap helyettAz első Média Építészeti Díjat a Földes és Társai Építésziroda nyerte a Szilas pataknál épített családi házával. A díjról és a győztes lakóépületről Földes Lászlót kérdeztük.

- Mi a média által adományozott díj jelentősége?

Az építészek többnyire zárt szakmai világban mozognak, ezért létkérdés a számukra, hogy létrejöjjön egy olyan szellemi közeg, ahol a jó építészek és a megrendelők egymásra találhatnak.

- A nyertes lakóházat a tulajdonossal teljes egyetértésben építették?

Óriási szerencsénk volt, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Igaz, először egy olyan képet mutatott nekem, amit Olaszországban fotózott, és amelyen még mindenféle mediterrán cserepek voltak láthatók, de végül rábólintott a mi tervünkre. Az volt a célunk, hogy markáns, karakteres, letisztult elemekből álló házat hozzunk létre.

- Milyen stílusú az épület?

A belső udvar mediterrán hangulatot idéz, a tetőidomok és a falfelületek azonban skandináv hatásúak. Tűz és víz, mégis jól kiegészítik egymást. Dolgoztam Finnországban, és tudom, hogy a finnek minden nyáron, mint a költöző madarak, rohannak Olaszországba. A ház számos külföldi lapban is megjelent: állandóan jönnek-mennek az érdeklődők.

-Mit szólnak ehhez a háziak?

Élvezik a sikert.

Forrás: http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=12467

index.hu: Magyarország legjobb épülete

Eleinte számunkra is úgy tűnt, krómozott fémrátétekkel súlyosbított lakóparkokon, pláza-falansztereken és rózsaszín villákon kívül az utóbbi öt évben nem nagyon épült itthon értékelhető épület. Az Építészfórum.hu [1] segítségével azonban felkutattuk azokat a házakat, amiken giccs és közhelyesség helyett véletlenül a kreativitás hagyott nyomot. Megdöbbenésünkre ilyen épületekből több mint három készült. Így Önöknek az építészfórumos első fordulón nyertes legjobb tizenkettőből kell kiválasztania, hogy egy óriástetris, kafkai vízió vagy letisztult téglaház legyen a legjobb. Kattintgassa végig a képeket, mérlegeljen és ítélkezzen keményen. Eredményhirdetés csütörtökön, október 13-án, 6-kor a Kuplung nevű, szerelőcsarnokból átalakított szórakozóhelyen lesz (Bp, Király utca 46).I. rész

Családi erőd
A bauhausos épület leginkább azt a szofisztikált és pesszimista közönséget fogja lenyűgözni, akik tudják, új középkor közeleg, és így fontos, hogy otthonunk szigorú falakkal forduljon az utca felé, és csak belülre nyisson nagy, vidám ablakokat és duplaszárnyú üvegajtókat.
A vörös téglából épült ház egyébként abba a típusba tartozik, ami talán majd a következő évezredben terjed el Európa ezen bús vidékén. Első ránézésre egyáltalán nem látszik különlegesnek, azaz nincsenek rajta tornyocskák, sem mediterrán jellegű terasz, vagy a szomszédból is látható boltív. A családi ház ráadásul mentes a sztárépítészet allűrjeitől is, így csak azok tekintetét ragadja meg, akik az építészet alatt a mértéket és a finom arányokat értik. A puritánság egyetlen helyen törik meg: az üvegbeton alkalmazása funkciótlan, és így kicsit erőltetettnek tűnik, de egy ilyen jópofa és világhírű magyar találmánynak talán maga Moholy Nagy sem tudott volna ellenállni.
Lakóház + üvegbeton, Budapest, Szilas PatakGenerál tervező: Földes és Társai Építésziroda Építészet/interiour: Földes László




Forrás: http://index.hu/kultur/eletmod/epuletszav10/

epiteszforum.hu: Lakóház + üvegbeton, Szilas patak, Budapest, 2005

A Szilas-pataknál felépült téglaház tömege, az utca és az oldalkert felé várfalként magasodik. Az "L" alaprajzú félnyeregtetős épület utcai szárnya egyszintes, a hosszan hátranyúló udvari szárny kétszintes. A földszinten vannak a közösségi terek, valamint a szülői háló és a dupla garázs. Az épület védett hajlatában félátrium jellegű teraszt hoztunk létre, ez az épület centruma. Erre nyílik rá a nappali, az étkező, a lépcsőtér üvegfala és egy emeleti loggia. A nappali, étkező, konyha térsorozata a térkapcsolatok miatt, a tágasság érzetét kelti.

A horizontális elemekből építkező ház izgalmas ellenpontja a keskeny, vertikális lépcsőtér. Az emeleten a két nagy gyerek "lakosztálya" található. Két-két szoba, gardrób, fürdő és loggia biztosítja az eltérő nemű testvérek önállóságát. A külső falazat kézivetésű bontott tégla, a tető héjalás titáncink fémlemez, a loggián acél oszlopokra rögzített, pácolt fenyő korlátok találhatók.

Az épület térrendszere úgy lett kialakítva, hogy az egymáson áttűnő külső és belső tereknek van némi transzparens hatása. Innen jött a gondolat, hogy Losonczi Áron új találmánya, a transzparens beton jelenjen meg az épületben. Az üvegszálas beton tömbnek az étkező horizontálisan elnyúló ablakában találtunk helyet. A keleti tájolás miatt, reggel a napfény átdereng a fényáteresztő beton tömbön. Este fordított a hatás, a tömb meleg fényű izzással tekint a kívülről érkezőkre.

Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/1292?q=node/213

A budai Toldy Ferenc Gimnázium új tornatermi szárnyának épületéről

Nekem már Gothár Megáll az idő című filmjében is az a jelenet volt a legemlékezetesebb, amelyikben a "kis Köves" és haverja szexképeket cserélgetnek a tornaterem félhomályos öltözőjében, majd amikor Rajnák tanár úr sürgetésére és ütemes sípszavára beállnak kosarazni a lehetetlen belső kialakítású, lepukkadt gimnáziumi tornateremben, az első passznál "véletlenül" fejbe dobják a tornatanár elvtársat a derék sportszerrel. Aztán természetesen ott volt Ottlik kiskadétjainak megalázó, emberpróbáló csuklóztatása: fekvőtámasz, alaki gyakorlatok fából faragott puskákkal a vállon, térdemelés, békaügetés, szekrényugrás, bordásfal, húzódzkodás, haskelep.
A hazai építészszakma és sajtó őszinte lelkesedése mellett néhány hónappal ezelőtt avatták Földes László, Mórocz Tamás és Pethő László építészek tornaterem-épületét a budai várszoknya lejtőjén. A Toldy Ferenc Gimnázium patinás téglaépülete, amely most végre méltó sportszárnnyal gazdagodott, eredetileg 1857 és 59 között épült neogótikus stílusban Petsching János, a pesti reáliskola rajztanárának tervei alapján. A Donáti utca és a mai Toldy Ferenc utca (akkor Neue Gasse) között húzódó meredek telken álló kétemeletes neogót épület sárga és vörös nyerstéglából készült, faragott kődíszítésekkel gazdagított főépület.Ha az új szárny építészeti nyelvének érvényességét példákkal szeretnénk bizonyítani, csak két-háromutcányit kellene sétálnunk a Vízivárosban. Reimholz Péter és Csomay Zsófia néhány évvel ezelőtti Raoul Wallenberg-vendégházának saroképületén már vállalta a vakolatlan homlokzati téglaburkolat újszerű épületformán történő alkalmazását a várnegyed történelmi városszövetében. Sőt, egy kicsit hosszabb sétával elérhető Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek Medve utcai épületbővítése is, ami a tavalyelőtti év egyik legszebb téglaarchitektúráját produkálta.Földesék új, kézi vetésű Röben-tégla burkolatú épülete a várlejtő meredeksége és a szomszéd házak vakolt homlokzati kialakítása miatt, illetve a nagy térigényű tornacsarnok tömegének, látványának térszín alá rejtése okán mégis különös tervezői bravúrokat produkált. A csarnok tetejére például zöldtető és üveg felülvilágítók kerültek, így a terepszint alatti tornaterem is természetes fényt kap a nappali órákban. A tetőkert szintje pedig a lesüllyesztés következtében nagyszerűen igazodik a lejtőn létrejött teraszok és lépcsősorok egymásba kapcsolódó rendszeréhez. Ezt egészíti ki az udvari bejárattól jobbra lévő szárnyba elhelyezett orvosi rendelő kialakítása, ami önálló térfalával az udvari bejárat előtti kis piazzettát keretez.
Belépve a belső térbe, azon csodálkozik leginkább a szemlélődő, hogy miképpen is sikerült ezeket a nagyvonalú térbelsőket kihasítani ebből a rézsűbe beszuszakolt tömbből úgy, hogy egyfajta letisztult, precíz logikát sugároz minden szegletében. Nézzük csak sorra: a tornateremhez kapcsolódik a trapéz alakban kinyíló, kétszintes közlekedőtér, amely egyben a tornaterem lelátója is. A közlekedőből nyíló öltözők, irodák és a lépcsőtér olyan városias magas tetős épülettömegben helyezkednek el, amely adekvát folytatása a szomszédos lakóházak által elindított zárt sorú beépítés geometriájának. Nagyvonalúan elegáns raszterbe sikerült ugyanakkor rendezni a csarnok mennyezetének betongerendáit is, amelyek rácsain át a már említett tetővilágítókon át ömlik be a fény.Belül egyébként ugyancsak a klinkertégla-burkolat a domináns, hasonlóan a gimnázium régi főépületéhez. A mennyezetek viszont az ezredforduló abszolút favoritjaként, illetve Földesék pilisszentiváni WET irodaépületének belső tereihez hasonlatosan, látszó betonból készültek.Végül egy slusszpoén. A patinás főépület kapuján lévő "oroszlános kilincs" az elmúlt másfél évszázad alatt jelképpé nőtte ki magát. Adekvát volt tehát az elképzelés, hogy amiképpen Cságolyék Medve utcájában is kiemelt helyre került az eredeti, kedves medveszobrocska, úgy alkalmazták a Donáti utcai bejáraton is az eredeti kilincs másolatát. Erről a gesztusról így emlékezik meg műleírásában Földes László építész: "A kilincsről Nagy József iparművész másolatot készített, amelyet a tornaterem utcai bejáratán helyeztünk el. Ezzel a spirituális gesztussal azt a szándékunkat kívántuk jelezni, hogy a Toldy Gimnázium nagy időkülönbséggel létesült épületei jó viszonyban vannak egymással, és szerves egységet alkotnak." Így legyen!
Martinkó József az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/355646/