A budai Toldy Ferenc Gimnázium új tornatermi szárnyának épületéről
Nekem már Gothár Megáll az idő című filmjében is az a jelenet volt a legemlékezetesebb, amelyikben a "kis Köves" és haverja szexképeket cserélgetnek a tornaterem félhomályos öltözőjében, majd amikor Rajnák tanár úr sürgetésére és ütemes sípszavára beállnak kosarazni a lehetetlen belső kialakítású, lepukkadt gimnáziumi tornateremben, az első passznál "véletlenül" fejbe dobják a tornatanár elvtársat a derék sportszerrel. Aztán természetesen ott volt Ottlik kiskadétjainak megalázó, emberpróbáló csuklóztatása: fekvőtámasz, alaki gyakorlatok fából faragott puskákkal a vállon, térdemelés, békaügetés, szekrényugrás, bordásfal, húzódzkodás, haskelep.
A hazai építészszakma és sajtó őszinte lelkesedése mellett néhány hónappal ezelőtt avatták Földes László, Mórocz Tamás és Pethő László építészek tornaterem-épületét a budai várszoknya lejtőjén. A Toldy Ferenc Gimnázium patinás téglaépülete, amely most végre méltó sportszárnnyal gazdagodott, eredetileg 1857 és 59 között épült neogótikus stílusban Petsching János, a pesti reáliskola rajztanárának tervei alapján. A Donáti utca és a mai Toldy Ferenc utca (akkor Neue Gasse) között húzódó meredek telken álló kétemeletes neogót épület sárga és vörös nyerstéglából készült, faragott kődíszítésekkel gazdagított főépület.Ha az új szárny építészeti nyelvének érvényességét példákkal szeretnénk bizonyítani, csak két-háromutcányit kellene sétálnunk a Vízivárosban. Reimholz Péter és Csomay Zsófia néhány évvel ezelőtti Raoul Wallenberg-vendégházának saroképületén már vállalta a vakolatlan homlokzati téglaburkolat újszerű épületformán történő alkalmazását a várnegyed történelmi városszövetében. Sőt, egy kicsit hosszabb sétával elérhető Cságoly Ferenc és Sólyom Benedek Medve utcai épületbővítése is, ami a tavalyelőtti év egyik legszebb téglaarchitektúráját produkálta.Földesék új, kézi vetésű Röben-tégla burkolatú épülete a várlejtő meredeksége és a szomszéd házak vakolt homlokzati kialakítása miatt, illetve a nagy térigényű tornacsarnok tömegének, látványának térszín alá rejtése okán mégis különös tervezői bravúrokat produkált. A csarnok tetejére például zöldtető és üveg felülvilágítók kerültek, így a terepszint alatti tornaterem is természetes fényt kap a nappali órákban. A tetőkert szintje pedig a lesüllyesztés következtében nagyszerűen igazodik a lejtőn létrejött teraszok és lépcsősorok egymásba kapcsolódó rendszeréhez. Ezt egészíti ki az udvari bejárattól jobbra lévő szárnyba elhelyezett orvosi rendelő kialakítása, ami önálló térfalával az udvari bejárat előtti kis piazzettát keretez.
Belépve a belső térbe, azon csodálkozik leginkább a szemlélődő, hogy miképpen is sikerült ezeket a nagyvonalú térbelsőket kihasítani ebből a rézsűbe beszuszakolt tömbből úgy, hogy egyfajta letisztult, precíz logikát sugároz minden szegletében. Nézzük csak sorra: a tornateremhez kapcsolódik a trapéz alakban kinyíló, kétszintes közlekedőtér, amely egyben a tornaterem lelátója is. A közlekedőből nyíló öltözők, irodák és a lépcsőtér olyan városias magas tetős épülettömegben helyezkednek el, amely adekvát folytatása a szomszédos lakóházak által elindított zárt sorú beépítés geometriájának. Nagyvonalúan elegáns raszterbe sikerült ugyanakkor rendezni a csarnok mennyezetének betongerendáit is, amelyek rácsain át a már említett tetővilágítókon át ömlik be a fény.Belül egyébként ugyancsak a klinkertégla-burkolat a domináns, hasonlóan a gimnázium régi főépületéhez. A mennyezetek viszont az ezredforduló abszolút favoritjaként, illetve Földesék pilisszentiváni WET irodaépületének belső tereihez hasonlatosan, látszó betonból készültek.Végül egy slusszpoén. A patinás főépület kapuján lévő "oroszlános kilincs" az elmúlt másfél évszázad alatt jelképpé nőtte ki magát. Adekvát volt tehát az elképzelés, hogy amiképpen Cságolyék Medve utcájában is kiemelt helyre került az eredeti, kedves medveszobrocska, úgy alkalmazták a Donáti utcai bejáraton is az eredeti kilincs másolatát. Erről a gesztusról így emlékezik meg műleírásában Földes László építész: "A kilincsről Nagy József iparművész másolatot készített, amelyet a tornaterem utcai bejáratán helyeztünk el. Ezzel a spirituális gesztussal azt a szándékunkat kívántuk jelezni, hogy a Toldy Gimnázium nagy időkülönbséggel létesült épületei jó viszonyban vannak egymással, és szerves egységet alkotnak." Így legyen!
Martinkó József az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja
Forrás: http://www.nol.hu/cikk/355646/
