Építő, Értékesítő: Alfa Építőipari és Kereskedelmi Kft
Elhelyezkedés: Solymár, Madár utca - Koppány utca közötti nagyon szép panorámájú déli tájolású telken az Anna kápolnától (kék busz megállóhely) 400 m-re.
Térkép (click)
Tervek: Földes és Társai Építésziroda Kft.
További részletek: http://lakasertekesites.alfakft.hu/
Toldy-gimis voltál (vagy)? Ha eddig büszke voltál arra, hogy a nagy múltú iskola padjait koptattad, most arra is légy különösen büszke, hogy az új tornatermében próbáltad (próbálod) elsajátítani a szekrényugrás technikáját! Az épületet tervező Földes és Társai Építésziroda ugyanis első – és egyetlen – magyar tervezőcsapatként felkerült a földkerekség legkiválóbb építészeit felvonultató World Architects weboldalára
Nagy szakmai elismerést jelent meghívót kapni abba a társaságba, amelynek tagjai között olyan sztárépítészek neve szerepel, mint a New York-i Steven Holl vagy a japán Kengo Kuma. A meghívó nem egyszerű belépő volt: a Földes és Társai Építésziroda munkáit két héten keresztül közvetlenül a címoldalról érhette el az a félmillió, többségében az építész szakmához tartozó látogató, aki havonta felkeresi a portált. Nem csupán a Toldy Ferenc Gimnázium patinás, 1859-es, neogótikus épületéhez csatlakozó, 2004-ben elkészült tornacsarnokot említik ezentúl egy lapon az amszterdami Van Gogh Múzeummal, hanem bekerült az iroda munkásságát bemutató válogatásba a Pro Architecura díjas Visegrádi Erdei Iskola (Turányi Gáborral) és a 2005-ben Média Építészeti-Díjjal jutalmazott Szilas pataki családi ház is. Mindhárom épület elég okot szolgáltat arra, hogy tervezőjük virtuálisan kezet rázhasson a nemzetközi elitklub tagjaival: a terepszint alá süllyesztett, ugyanakkor a zöldtetőben nyitott felülvilágítóknak köszönhetően napfényes tornaterem klasszikus koncerteknek és diákszínházi előadásoknak is helyet ad. A terepadottságokat lépcsőzetesen követő, fával és lemezzel kiegészített nyerskő homlokzatú erdei iskola együtt lélegzik az Apátkúti-völgy lombjaival. A legkülönlegesebb talán mégis a budapesti Szilas pataknál álló családi ház, ahol a világon elsőként alkalmazták Losonczi Áron fényáteresztő transzparens- betonját, amely nappal kintről engedi beszűrődni a fényt, éjszaka pedig bentről hagyja derengeni a külvilág felé. A weboldalon országok szerinti csoportosításban és ábécérendbe lehet böngészni az építészek között – sajnos a Földes és Társai Építészirodát egyelőre még csak az F betű alatt találhatjuk meg, Magyarországot hiába is keressük. Viszont elmondhatjuk, hogy a világ felfigyelt arra, ami kis hazánkban épül, és van már, aki képvisel minket egy nemzetközi fórumon. A legnagyszerűbb viszont az, hogy nekünk még csak a világhálóra sem kell felmennünk azért, hogy ezeket a kiváló épületeket megnézzük! És talán az sem baj, ha némi büszkeség tölti el keblünket – függetlenül attól, hogy a szekrényugrást hol sajátítottuk el…
Forrás: http://est.hu/cikk/49322/epiteszeti_elvonal__belepes_csak_meghivoval
A http://www.world-architects.com/ internetes szaklap készítői nem kevesebbet tűztek ki maguk elé, mint — ahogy ők megfogalmazták — szenvedélyesen felkutatni a legjobb építészeti munkákat, s az értékes építészeti tevékenységet azután közvetíteni a világhálón. Az oldalon a fiatal tehetségek felkutatásán túl s az izgalmas építészeti projektek mellett helyet kapnak a látványtervezők, mérnökök, fotósok és dizájnerek munkái is.Az 1998-ban induló zürichi kezdeményezést számos egyéb város bekapcsolódása követte, mellyel a legkiterjedtebb nemzetközi építészeti szakportál-csoport alakulhatott ki.Pár napja egy magyar építésziroda is felkerült az oldalra, elsőként a magyar építészcsapatok közül. Földes László és Mórocz Tamás budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumát (2004) a kezdőldalról népszerűsítik az online lapban, továbbá részletesen bemutatják az iroda tevékenységét, főbb projektjeit.
Forrás: http://epiteszforum.hu/hu/node/6239
Immáron hetedik napja szerepel a Toldy Gimnázium tornatermének fotója az építész szakma egyik legrangosabb gyűjtőportáljának címlapján. Ennek oka, hogy Steven Hall és Kengo Kuma sztárépítészek mellé első magyarként felkerült a Földes és Társai Építésziroda is.
W.E.T. a German company (which recently passed into British ownership) is a supplier to the automotive industry of sub-assemblies. W.E.T. had factories for some years in this small town with a readily available pool of skilled labour. The company decided that the design, research and prototype centre should also move to Hungary (in effect the whole company apart from ownership). This was a significant vote of confidence in the country’s engineering talent. W.E.T. commissioned GEON, who have already worked with them on previous projects, to design what is in effect the representative head office of the company. W.E.T. stipulated that energy saving devices should be integrated into building construction. The building is divided vertically into three zones: management, research, and prototype plant in the rear. This arrangement allows direct horizontal access between designers and the technical section and helps integrate the whole process from innovation to realisation. Reception leads onto conference facilities and to offices within the longitudinal atrium. The structure is in pre-cast concrete. A pronounced visual feature of the building is the structural frame clad in Birch veneered panels. This is particularly apparent in the front through the glass cavity ‘climate wall’. The wall, two widely spaced glass screens, is an energy saving device re-circulating the cool air from the service zone during the summer months (exhausting through open vents) and acting as a heat-sink during the winter. The whole project took ten months from approval to handover.
Forrás: http://www.nextroom.at/building_article.php?building_id=29550&article_id=27016&box1_id=1#annex
Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.Ritka magyar sikersztori Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton. Legalábbis eddig az volt, hiszen 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, 2005-ben pedig a legnagyobb design-díjat, a „red dot – best of the best”-et kapta meg. Hogy-hogy nem, a németországi HeidelbergCement egy ideje mégis a sajátjaként hirdeti.
A héten kapott nyilvánosságot az a hír, miszerint a fiatal építész-feltaláló, Losonczi Áron találmányához igen hasonló terméket hírdet egy európai cementgyártó cég, melynek Magyarországon is működnek leányvállalatai. A feltaláló több napilapnak is elmesélte, hogy régóta keres befektetőt, és lehetőséget a nagyipari gyártásra. Amióta lediplomázott, csongrádi üzemében, szinte kézműves technikával állítja elő az optikai szálas betont, mely megfelelő fényviszonyok között átlátszó és könnyed benyomást kelt. Bár a technológia nagyon drága (egy öt cm vastag, egy négyzetméteres darab előállítási ára háromszázezer forint), rettentő népszerű is és éppen a nagyipari háttérrel rendelkező tömeggyártás járulhatna hozzá az előállítási költcség versenyképesebbé tételéhez.
Magyarországon elsőként egy Földes László által tervezett családi ház dísze lett egyfajta térelválasztó falként, majd a monostori erőd területén az Európa kapu, Pécsett pedig a Cella Septichora örvendhetett neki. A pesti Duna-parton épülő Corvinus Egyetem épületébe hamarosan a fogadópult anyagaként épül be, s Losonczi tárgyal arról is, hogy a World Trade Center helyén épülő egyik felhőkarcoló első tíz emeletének burkolata is a LiTraCon legyen, míg Japánból folyamatos az érdeklődés a fiatal magyar építész svédországi ösztöndíja idején feltalált újjátása iránt.
A történet azonban nem várt irányba folytatódott. Voltaképpen jellegzetes fordulat fiatal feltalálók esetében. Losonczi hosszasan tárgyalt egy német cementgyártó céggel, és már a szerződéskötés határán voltak, amikor a cég képviselője bejelentette: átszervezés miatt visszavonul és lemond a fényáteresztő beton gyártásáról. Röviddel később – 2006 őszén járunk – a magyar feltaláló a cég német honlapjáról értesült arról, hogy a cég más néven ugyan, de sajátjaként hirdet optikai szállal rendelkező fényáteresztő betonelemet.
Bár Losonczi a cég nevét nem árulta el az ügyben bejelentkező újságoknak, egy építész-blogger kis utánajárással kiderítette, hogy kizárólag a HeidelbergCementről lehet szó, amely Luccon néven hirdeti a LiTraCon-t, természetesen a feltaláló neve említése nélkül, ám éppen arra az építészre hivatkozva, aki oly sokáig tárgyalt az innovatív beton gyártásáról Magyarországon és akit a tárgyalások során Losonczi a gyártási metódusba is beavathatott. Kis közjáték: mivel a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező, a LiTraCont több fórumon is támogató cement-nagyágyú Holcim érintve érezte magát, sajtóközleményben határolódott el az ügytől. A magyar fényáteresztő beton kálváriájában tisztázatlan még Andreas Bittis szerepe, aki a hivatalos LiTraCon németországi marketingeseként került a képbe, ám a találmány korábbi URL címén saját honlapját működteti, s ott egy fotón a fényáteresztő betonnal a kezében pózolva azt a látszatot kelti, mintha ő is jogosult lenne annak előállítására, forgalmazására. Losonczi honlapja jó ideje a http://www.litracon.hu/, ahol minden érdemi információ megtalálható, és követhető a találmány páratlan nemzetközi karrierje és népszerűsége.
A Luccon honlapján világraszóló újdonságként, 5. elemként hirdetik a HeidelbergCement találmányt, ügyes marketingfogásként egyelőre nem adnak róla több információt. Ám a cementgyártó cég tavaly októberi sajtóközleményéből kiderül: a HeidelbergCement 2006 szeptembere óta sikeres kísérleteket folytat a Luccon sorozatgyártása felé, és ígéretes lépéseket tett a jóval egyszerűbb előállításáért. Októberben a félautomatikus eljárásnál tartottak, amely „a fényvezető elemek beépítését lényegesen megkönnyíti” – írják. S megjegyzik: a szabadalom benyújtása folyamatban van.
Csakhogy a szabadalomkérelmét Losonczi Áron már évekkel ezelőtt benyújtotta, ám mivel az egész világra kiterjesztett oltalom igen hosszú folyamat eredménye és igen sok pénzbe kerül, a papír még nincs a kezében. A német cég sem késlekedett: megtámadta Losonczi beadványát, arra hivatkozva, hogy a találmány nem méltó a szabadalomra, az ötletre bárki rájöhetett volna, nem igazi innováció. A Népszava által megkérdezett szakértők azonban biztosak abban, hogy a HeidelbergCement csak veszíthet; s Losonczi, amint bejegyezték a LiTraCont, perelni fog.
Forrás: http://www.hg.hu/cikk/veszelyben_a_fenyatereszto_beton
